Választás rendje elleni bűntett, valamint garázdaság és súlyos testi sértés gyanúja miatt hallgatta ki gyanúsítottként hétfőn a Központi Nyomozó Főügyészség Varju Lászlót, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselőjét. Meggyőződéses demokrataként és a DK XVI. kerületi önkormányzati képviselőjeként is határozott meggyőződésem: a politikában általában nincs helye a büntetőjognak, mert bízzuk az emberekre, hogy kinek szavaznak bizalmat, s aki élvezi a többség támogatását, az élhessen törvényesen és szabadon ezzel a felhatalmazással.

Az ügyészség közleménye szerint Varju László DK-s parlamenti képviselő ellen garázdaság miatt azért folyik eljárás, mert 2018 decemberében be akart jutni az MTVA székházának stúdiójába, „nekirontott a biztonsági szolgálat sorfalának és dulakodás közben megszorította az egyik biztonsági őr vádliját”. A súlyos testi sértés alapja pedig az volt, hogy a képviselő a székház első emeletéről, ahonnan a vezérlőhelyiségek és a hírszerkesztőség ajtajai nyílnak, többszöri felszólításra sem távozott.

Varju erőszakos ellenállása miatt végül testi kényszert alkalmaztak vele szemben, s miután a politikus továbbra is ellenszegült, a földre feküdt, elkapta és kihúzta egy biztonsági őr lábát, aki emiatt a földre esett és nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett – közölte a főügyész, aki Varju mentelmi jogának felfüggesztését kezdeményezte, és az indítványnak a parlamenti fideszes kétharmad helyt is adott.

De hogy mi is történt a valóságban, az MTVA felvételeiből kiderül, amiket a közmédia nem tett közzé, így a kiszivárgott videók a 444-en jelentek meg. Amúgy a több ellenzéki képviselő nem balhét akart csinálni, hanem mindössze azt szerette volna elérni, hogy az állami televízióban olvassák be öt pontból álló követelésüket. Ezek nem ördögtől való dolgok voltak: a rabszolgatörvény azonnali visszavonását, kevesebb rendőri túlórát, független bíróságokat, Európai Ügyészséget, független közmédiát akartak.

Ezek szerintem máig érvényes gondolatok, más kérdés persze, hogy az elvileg pártatlan köztévében ezek a mondatok nem hangozhattak el. Így azután a képviselőket – akik elvileg bármely közintézménybe beléphetnek, hogy azok működését ellenőrizzék, s ebbe a médiatörvény szerinti, az állami televízióra vonatkozó pártatlan tájékoztatás követelménye is belefér – erőszakkal kitették az MTVA székházából.

A hasonló ügyeket megelőzendő máris törvényjavaslat készül: a képviselőknek a jövőben csak arra lenne lehetőségük, hogy egy-egy intézmény vezetőjétől előzetesen egyeztetve információkat kérjenek. Nehogy már csak úgy váratlanul megjelenjenek valamelyik állami vagy önkormányzati szervezetnél!

Érdekes ugyanakkor, hogy a kormányoldal számára nyilván váratlan akció miatt miért éppen Varju László ellen indult nyomozás. A Fidesz talán fél a DK-tól? Ez tulajdonképpen hízelgő is lehet, és reményeim szerint a kormánypártnak minden oka megvan erre. Alig több mint két év múlva újabb parlamenti választás következik, és ha a mai politikai elit veszít, akkor nemcsak a hatalomtól búcsúzhatnak, hanem jöhet az elszámoltatás is: ki és milyen módon gazdagodott mindannyiunk rovására? És elsősorban nem is a nemzet gázszerelőjére, hanem az ő megbízóira gondolok.

Tényleg a büntető igazságszolgáltatást kell segítségül hívni a hatalom megőrzése érdekében? Varju László tíz képviselőtársával együtt „hatolt be” az MTVA székházába, amire törvényes lehetőségük volt. Ami viszont akár az alaptörvényt is sértheti, hogy nem állt szóba velük senki, hanem a biztonsági őrség intézkedett, semmibe véve a képviselők mentelmi jogát. Érdekes, hogy ez a szempont az ügyészséget nemigen érdekelte, mert emiatt nem folyik nyomozás.

Az egykor fideszes képviselőjelölt Polt Péter vezette Legfőbb Ügyészségtől azonban nem várhatunk mást. Az ellenzékre adott esetben lecsapnak, a kormány kegyeltjeivel szemben meg – bár azért van néhány kivétel, ha erre engedélyt kapnak  – mérsékletet tanúsítanak. Varju László természetesen nem tartozik ebbe a körbe, őt szabadon meghurcolhatják. Akár azért is, mert az ügyészség úgy látja, ő a 2018-as országgyűlési választás előtt pénzt ígért egy függetlenként induló jelöltnek azért, hogy visszalépjen a javára, de ezt az illető elutasította.

A megalapozott gyanú lényege szerint Varju László az egyik budapesti egyéni választókerület országgyűlési képviselőjelöltjeként a 2018. évi országgyűlési választás előtt, 2018. február 12-én egy kávézóban találkozott a függetlenként induló jelölttel. A találkozó során pedig – a választáson való nyerési esélyeinek növelése érdekében – anyagi juttatást ígért a férfinak azért, hogy a képviselőjelöltségtől lépjen vissza a javára, aki a felvetést elutasította.

Ez a független jelölt különben Horváth Imre, az MSZP korábbi politikusa volt, aki a Kiss Péter halála miatt kiírt újpesti időközi választáson indult 2014-ben, és nem várt fölénnyel győzte le a Fideszt. Horváth 50, míg fideszes ellenfele, Hollósi Antal csak 30 százalékot kapott. Így az addig önkormányzati képviselő simán bekerült a parlamentbe.

A 2018-as országgyűlési választások előtt az MSZP-DK tárgyalásokon a DK jelezte: ők szeretnének a körzetben jelöltet indítani Varju László személyében. Horváth ezután kilépett az MSZP-ből, Varju pedig 40 százalékkal nyert a fideszes vetélytársával szemben, aki a voksok 35 százalékát kapta. Az állítólag megvásárolni kívánt Horváth viszont csupán 2,3 százalékot ért el, tehát az eredmény szempontjából nagyjából közömbös volt, hogy egyáltalán indul-e.

Ehhez képest a rendőrség lezárta a nyomozást abban az ügyben, amelyben vélhetően 19 „kamupárt” élt vissza a 2018-as parlamenti választáson egy polgár adataival. Az érintett hiába vallotta, hogy ezekre nem adott le ajánlást, a rendőrség kimondta: „nem sikerült olyan adatot beszerezni, amely azt bizonyítaná, hogy a gyanúsított személyek (nyilván a képviselőjelöltek) tudata ténylegesen átfogta, hogy valótlan aláírásokat is tartalmazó aláírásgyűjtő íveket használnak fel, így az eljárás megszüntetésének van helye”.

Ez az egész egy nagy zűrzavar. Van, akit lehet vegzálni, másokat meg futni hagynak. Meggyőződéses demokrataként és a DK XVI. kerületi önkormányzati képviselőjeként is határozott meggyőződésem: a politikában általában nincs helye a büntetőjognak. A választási csalás természetesen nem ez a kategória – feltéve, hogy nem Varju László a vélelmezett elkövető. Őt lehet gyanúsítottként kihallgatni – még azért is, mert élni akart a képviselői jogaival –, a százmilliókat lenyúló „kamupártok” esetében viszont az eljárás megszüntetésének van helye. Amúgy a DK-s politikusnak, ha minden vádpontban elmarasztalnák, több mint négynyi végrehajtható szabadságvesztés is kinézhet.

A büntető igazságszolgáltatás valamennyi érintett szereplője szégyellje magát, hogy mindez megtörténhet a XXI. század Magyarországán. DK-s politikusként helyettük is szemlesütve járok!

(Fotó: MTVA felvétele a 444.hu oldaláról)