A XVI. kerület egyik legsúlyosabb közlekedési problémája, hogy a gödöllői HÉV-vonal kettévágja a városrészt, s aki mondjuk Rákosszentmihályról szeretne autóval Mátyásföldre jutni, hosszú ideig várakozhat, míg átjut a Kerepesi út mellett húzódó vágányokon. A főváros közgyűlése a helyzet megoldására 2015-ben nagyszabású terveket fogadott el, de az egészből nem lett semmi. Amennyiben az ellenzéki összefogás jelöltjeire szavaznak, azt ígérik, hogy cselekedni fognak.

A Gödöllőig futó helyiérdekű vasutat 1911-ben adták át, amikor még senki nem gondolt arra, hogy a XVI. kerület egyáltalán Budapest rész lesz. Egy 1949-es törvénnyel csatolták ugyanis a fővároshoz többek között Cinkotát, Mátyásföldet és Rákosszentmihályt. Szóval a gödöllői HÉV létesítése előtt fel sem merülhetett, hogy csaknem ötven évvel később a vágányok egy új városrészt – a XVI. kerületet – vágják félbe.

Azóta azonban eltelt csaknem hetven év, és erre a sajátos helyzetre senki nem talált megoldást. Vagy nem is akart? Ezt nem tudni, de annyi bizonyos, hogy az Örs vezér terétől Gödöllőig tartó szerelvények miatt a Kerepesi út egyik oldaláról a másikra autóval átjutni maga a rémálom. Ha valakinek nincs szerencséje, Rákosszentmihályról Mátyásföldig az út a HÉV-átjáró miatt igen hosszú ideig tarthat.

Ez persze egy adottság, amivel valamit kezdeni kellene – illetve kellett volna kezdeni valamit. Próbálkozások voltak persze, például a Podmaniczky-program 2005-2013 néven Budapest középtávú városfejlesztéséről elfogadott koncepció szerint biztosítani kellett volna a 2-es metró és a gödöllői HÉV közötti átjárhatóságot. Ezzel megszűnhetne az Örs vezér terén a kényszerátszállások egy része. Ebből nem lett semmi.

A fővárosi közgyűlés 2015-ös határozata még nagyvonalúbb elképzeléseket fogalmazott meg. A szerint a H8-as névre keresztelt gödöllői HÉV-vonal „jelentős területelvágó hatással bír mind a vonallal párhuzamosan, mind a városmag és a külső kerületek, illetve az agglomeráció vonatkozásában”. Ezért a XVI. kerületben öt különszintű átjárót irányoztak elő a HÉV-vágányok keresztezésére. Az anyagból nem derül ki, hogy a vasutat vinnék a föld alá, illetve a közúti forgalom számára létesítenének felüljárókat, de ez a közlekedők számára nagyjából közömbös.

A Fővárosi Önkormányzat és a BKK megkezdte a felkészülést a 2021–2027 közötti európai uniós pénzügyi ciklusra – derül ki az anyagból. Erre azért volt szükség, hogy amint a finanszírozási időszak pénzügyi forrásai megnyílnak, az elérhető fejlesztési forrásokra már jól előkészített, megalapozott közlekedésfejlesztési projektekkel lehessen pályázni.

Csak azóta sem tudni, hogy ezt mennyire lehet komolyan venni. Pedig az ötletek jónak tűnnek, például azért is, mert a „jelenlegi HÉV-szakaszon a felsővezetékes rendszerű közlekedés marad fenn, azonban mind alsó, mind felsővezetékes üzemmódra képes járművek közlekednek majd a vonalon”. Vagyis: a metró szerelvényei, illetve a HÉV járművei is használhatnák ugyanazt a pályát, így az Örs vezér terének átalakításával összeköthetnék a két rendszert.

Amennyiben a XVI. kerület közös ellenzéki jelöltjeinek szavaznak bizalmat – s a fővárosban is többséget szerez a kormányellenes összefogás –, mindent megtesznek annak érdekében, hogy ezek az elképzelések valóra váljanak. Annak ellenére is, hogy a Tarlós István főpolgármester vezette jelenlegi közgyűlés fideszes többségének döntése alapján a HÉV-ek üzemeltetését a MÁV vette át.

(Fotó: MTI – Máthé Zoltán)