Magyarországon ma a minimálbér 486 euró, míg például Lengyelországban 611 euró, s ezzel Európában sereghajtók, a visegrádi négyek között pedig az utolsók vagyunk. Ezért indokoltnak tartom a munkavállalói oldalnak a minimálbér tíz százalékos emelésére vonatkozó követelését, miközben a munkaadói oldal a válsághelyzetre hivatkozva nulla százalékot mondott be.
Jelentősen le vagyunk maradva az európai minimálbértől, ráadásul 2010 utána a kormány a szociális párbeszéd intézményrendszerét is leépítette, és vélhetően ennek is betudható, hogy nálunk a foglalkoztatottak mindössze 21 százalékát védi kollektív szerződés – egyebek mellett erről is beszéltem az ATV Egyenes beszéd című műsorában hétfő este. A Rónai Egon vezette adás vendége volt még Dávid Ferenc közgazdász, a DK tanácsadója is.
Magyarországon ma a minimálbér 486 euró, míg például Lengyelországban 611 euró, s ezzel a visegrádi négyek között is sereghajtók vagyunk. Ezért indokoltnak tartom a munkavállalói oldalnak a minimálbér tíz százalékos emelésére vonatkozó követelését, miközben a munkaadói oldal a válsághelyzetre hivatkozva nulla százalékot mondott be.
Mindkét oldalnak megvannak a méltányolható érvei, és normális esetben a kormány lehetne a moderátor a felek közötti álláspontok közelítése érdekében – fejtette ki Dávid Ferenc, a VOSZ korábbi főtitkára. Hozzátette ugyanakkor: a kabinet úgy segíthetne, ha az adók és járulékok csökkentésével maga is a saját zsebébe nyúlna.
Mindketten hangsúlyoztuk: ráadásul a szakszervezetek nem jutnak hozzá a tárgyalások lefolytatásához szükséges hivatalos adatokhoz, sőt Dávid szerint azok az információk, amelyeket kiadnak, hamisak. Nem tartalmazzák ugyanis az öt főnél kevesebb főt foglalkoztató cégek kereseti adatait, és azt sem, hány fő dolgozik rövidített munkaidőben, így jön ki az idei bruttó négyszázezer forintos átlagfizetés, csakhogy a valóságban kevesen keresnek ennyit.
Mellesleg a minimálbér emelésére lenne is fedezet, ha Orbán Viktor miniszterelnök – lengyel kollegájával együtt – nem vétózná a járvány következményeinek mérséklését szolgáló 750 milliárdos európai helyreállítási alap létrehozását. Ebből Magyarország nyolcmilliárdnyi vissza nem térítendő támogatásra, és hétmilliárdnyi, igen kedvező kamatozású hitelre lenne jogosult. Ez összességében többezer milliárd forint.
És hogy miként lesz ebből európai minimálbér? Dávid Ferenc kiemelte, ha megszületik az ezzel kapcsolatos uniós irányelv, az valamennyi tagállamra kötelezettségeket ró. Azt persze senki nem állítja, hogy mindenütt ugyanannyi lesz a legkisebb kifizethető összeg, de a minimálbér meghatározásának alapelveit, a viszonyítási számokat, az eljárásrendet, a szakszervezetek jogosítványait szabályozni kell.
Az irányelvnek két éven belül meg kell születnie, és annak egyik eleme lehet, hogy a minimálbért a mediánbér 66 százalékában kellene megállapítani. S amit egykori szakszervezeti vezetőként nem kevésbé fontosnak tartok: újra kellene írni a szociális párbeszéd intézményrendszerére vonatkozó előírásokat. Ezt Dávid Ferenc azzal egészítette ki, hogy az uniós közbeszerzésekben való részvétel feltétele lenne a rendezett munkaügyi kapcsolatok megkövetelése, mert azok a cégek, amelyek akadályozzák a szakszervezetek létrehozását vagy működését, nem juthatnának uniós pénzekhez.
