A fideszes 133 bátor ember évek óta úgy ad felhatalmazást a kormánynak – és most is erre készülnek –, hogy sok száz milliárd forintot úgy használhatnak fel, hogy azt sem tudják, mire fogják elkölteni – hangsúlyozta Dobrev Klára, a DK EP-képviselője és miniszterelnök-jelöltje a parlamentben a jövő évi költségvetési törvény általános vitája során. Ha kormányra kerül – fogalmazott –, az egész megy a kukába. S hogy miért?

1. A javaslat szerint 233 milliárd kerülne jövőre az általános tartalékba vagy biztonsági tartalékba, és mintegy 550 milliárd a beruházási alapban. Ez a pénz vajon mire megy el? Senki nem tudja. Csak mellesleg: a kormány tavaly év végén – szintén parlamenti ellenőrzés nélkül – 1400 milliárdot szórt ki egy hónap alatt ész és értelem nélkül összevissza mindenféle beruházásokra.
2. Azután át kell gondolni, mi történjék a paksi hitelszerződéssel, a Fudan Egyetem alapításával, a Budapest–Belgrád-vasútvonalra költendő, talán soha vissza nem térülő százmilliárdokkal. Máris újabb többezer milliárdnyi, kétséges hasznot ígérő beruházásról beszélünk.
3. Csaknem kétezermilliárd forintot szánna a kormány jövőre összevissza átgondolatlan támogatásokra. Ha ennek csak egy részéből sikerülne értelmes célokra költeni, akkor ez egy normális, élhető európai Magyarország lenne.
4. Például méltóbb életkörülményeket teremthetnénk a nyugdíjasoknak, akiknek az ellátása tíz éve legfeljebb az inflációt követő mértékben emelkedik. Csakhogy ők egyre rosszabbul élnek– minden hetedik egyenesen nyomorog –, mert az élelmiszerek árának jelentős, az átlagos inflációt meghaladó emelkedése ezt a réteget sújtja leginkább. Mi visszahoznánk a svájci indexálást: a nyugdíjak emelésének felét az infláció, a másik felét az átlagbérek emelkedése határozná meg, és akkor nem nőne tovább a szakadék a szépkorúak és az aktív foglalkoztatottak jövedelme között.
5. A családi pótlék összege több mint tíz éve nem emelkedett, amit a családtámogatások Fidesz-féle megoldása sem ellensúlyoz, mert az kap többet, akinek amúgy is többje van. Mi tehát kétszeresére emelnénk a családi pótlék összegét.
6. A rezsitámogatás ugyancsak a tehetősebbek érdekeit szolgálja, de nem azoknak kellene adni a támogatást, akik az úszómedencéjüket vagy a szaunájukat fűtik kedvezményes áron, hanem a ténylegesen rászorulóknak.
7. A Fideszt a panellakók sem érdeklik, de mi újra indítanánk a panelprogramot, hogy a lakótelepeken élők – jelentős uniós források felhasználásával – akár vissza nem térítendő állami támogatásban részesülhessenek a házak hőszigeteléséhez, a nyílászárók cseréjéhez, illetve a fűtési rendszer korszerűsítéséhez. Ez a zöldebb Magyarország érdekeit is szolgálná, mert jelentősen csökkenne az energiafelhasználás – és persze ezzel a lakók szintén jól járnának, mert kisebb lenne a közműszámlák összege.
8. A koronavírus-járvány is felhívta a figyelmet az egészségügy tarthatatlan helyzetére. A 2019-es adatok szerint csaknem 250 ezer dolgozónak van ma egészségügyi szakdolgozói végzettsége, és ebből csak 107 ezren dolgoznak ténylegesen az egészségügyben. Hol vannak a többiek? Miközben az ápolók 10, a szülésznők 25, a mentőtisztek 13 százaléka hiányzik, 1400 településnek pedig nincs háziorvosa. Ha 2022-ben kormányváltás lesz, az új hatalom szisztematikusan dolgozni fog az egészségügyi ellátórendszer újraépítésén.

Mondhatják persze, hogy könnyű ígérgetni, szebbnél szebb számokkal dobálózni, csakhogy a közgazdász végzettségű Dobrev Klára tud számolni. Állítása szerint lehet legalább kétezermilliárdnyi szabadon felhasználható forrás a kasszában, és ha ezt a rengeteg pénzt nem presztízsberuházásokra, a csókosok támogatására fordítanák, akkor futná például a nyugdíjak emelésére, a valóban rászoruló családok támogatására, az egészségügyben dolgozók nagyobb anyagi elismerésére is. A jövő évi költségvetés tervezetét pedig tényleg dobjuk oda, ahová való: a kukába.