Magyarország első nemzetközi közforgalmi repülőterét több mint száz éve nyitották meg Mátyásföldön. A képen bárki láthatja, mára ennyi maradt belőle: egy nagy pusztaság. Ha engem választanak a kerület polgármesterévé, mindent meg fogok tenni annak érdekében, hogy ezt a területet a kerület lakossága érdekében hasznosítsuk, s a magyar repülés úttöróinek méltó emlékhelyévé tegyük.
A mátyásföldi repülőtér, a későbbi első nemzetközi közforgalmi repülőterünk létét a közeli Magyar Állami Gépgyárnak (MÁG) köszönhette, mert az az 1916-ban létesített gyárban készülő Fokker és Aviatik típusú vadászrepülőgépek berepülésére szolgált. A Budapest központjától 12 kilométerre fekvő terület ugyanis a céghez tartozott. Köszönjük ezt az információt a Képes Repülés web-oldalának. Ott az is kiderül, hogy akkor készült több épület, közte egy 80-szor 20 méteres, később csak MÁG-hangárnak nevezett épület, amelyben a repülőgépek készültek. 1917-ben egy újabb hangárt létesítettek a későbbi Újszász utcával párhuzamosan, amely 50-szer 25 méteres volt és kőből épült.
Az 1920-as években még két kő- és két deszkahangárt is emeltek, amelyek energiaellátását a gyár biztosította, sőt a kőhangárokban még fűtés is volt, ami az akkori időkben nagy dolognak számított. A repülőtér sorsa később egészen furcsa fordulatokat vett, s mára a területet kizárólag repülőgépmodellek reptetésére használják.
Mátyásföld volt az osztrák-magyar monarchia budapesti repülőtere, ahonnan 1918. július 4-én szállt fel az első postajárat, amely Bécsbe vitte a tábori postát, amit több állomás érintésével egészen Kijevig szállítottak. 1919 tavaszán egy ideig itt állomásozott Háry László parancsnoksága alatt a 1. vörös repülőszázad, s 1931-ben ide várták az első magyar óceánrepülőt. Ott Endresz Györgyöt 1931. július 16-án fogadták.
Mátyásföldön 1922 májusában szállt le az első külföldi utasszállító, a Franco-Roumaine társaság repülőgépe. A cég kérésére a Magyar Királyi Posta légiforgalmi rádiókirendeltséget telepített a repülőtérre. 1923 tavaszán már a Magyar Légiforgalmi Rt. Fokker F III-as repülőgépei is megjelentek a repülőtéren és rövidesen megindult a nemzetközi forgalom Budapest és Bécs között. 1923-25 között alkalmanként a másik magyar légitársaság az AEROEXPRESS Junkers F 13-as szárazföldi üzemelésre is átalakítható repülőgépéi szintén megjelentek a repülőtéren. Mindkét légitársaság, állami támogatásként egy-egy hangárt ingyenesen használhatott. Az AEROEXPRESS a még az I. világháborúban épült nagy fahangárt kapta, amit később a sportrepülők használtak.
Nem sokkal később, 1929-ben megnyílt a MALERT első belföldi járata Mátyásföldről Pécs érintésével Kaposvárra, de később innen Nyíregyházára és Debrecenbe is el lehetett jutni. Az 1930-as évek elején már több külföldi légitársaság repülőgépéi is használták a repülőteret, többek között az angol Imperial Airways, a francia CIDNA, a német Lufthansa és a holland KLM, az olasz Ala Littoria és az osztrák ÖLAG is. 
Nem szeretném az olvasókat további részletekkel terhelni, de annyit hozzá kell tenni, hogy a budaörsi repülőtér 1937-es megnyitása után Mátyásföld már csak kitérő repülőtérként üzemelt a légiforgalom számára. Így ott az 1938-tól már a nyíltan szerveződő magyar légierő különféle repülőalakulatai jelentek meg. Először a Kecskemétről áttelepülő II. vadászosztály használta azt. A második világháború alatt különféle katonai alakulatok állomásoztak itt, köztük 1942-43 között a CR 42-es és a „Héja” típussal, a Budapest védelmére felállított 2/1-es vadászszázad. A terület 1943-ban az Ikarus Repülőgépgyár Rt.-nek a berepülő bázisa lett.
A repülőtér a háború és Budapest ostroma során csak kisebb károkat szenvedett. Egy ideig szovjet alakulatok, de amerikai futár- és szállítógépek is használták. Mátyásföldön 1947. október 1-jén megalakult az 1. Honvéd Repülőtér Gondnokság, a Honvéd Repülőgép-javító Műhely, ahol először újjáépítették azt a 10 Bücker 131-es repülőgépet, amelyből ötöt a sport- és ötöt az újra szerveződő katonai repülés kapott.
Mátyásföldön szerveződött meg a második világháború után az ország első katonai repülőalakulata is, az 1. Önálló Repülőszázad. 1948-ban országos motoros repülőtábort szerveztek az újjáéledő sportrepülés támogatására. Az egyre több katonai repülőgép viszont már alig fért el Mátyásföldön, de várni kellett 1950 tavaszáig, hogy a MASZOVLET átköltözzön a megnyíló Ferihegyi Repülőtérre, hogy a helyükre települhessenek. Ezután a repülőteret egyre kisebb mértékben használták a magyar katonai és sportrepülők.
A szovjet déli hadseregcsoport és az 59. légihadsereg főparancsnoksága 1956 novemberétől 1991-ig, a szovjet katonai alakulatoknak az országból való kivonulásáig működött Mátyásföldön. A repülőteret évtizedekig a saját futárszolgálatuk használta helikopterekkel és kis szállító repülőgépekkel. A repülőtér északi oldalához közelebb egy betonozott helikopterleszállóhelyet létesítettek. Ma az egykori első budapesti nemzetközi repülőtéren alkalmi rendezvények kivételével már csak repülőmodell-repülés folyik. A valaha volt légikikötő egykori bejáratának közelében egy 1996-ban felállított emlékoszlop található.
Még egy dolgot érdemes megemlíteni: a második világháborút átvészelt repülőteret a Szövetséges Ellenőrző Bizottság gépei használták. 1948-tól kiképzőszázad működött itt. A mátyásföldi szovjet laktanyából családjával együtt 1956 októberében elhurcolt Nagy Imre miniszterelnököt a mátyásföldi repülőtérről vitték el a szovjet gépek.
(Fotók: a szerző, illetve a Képes Repülés felvételei)
