Közigazgatási alapvizsga letételére kötelezné az önkormányzati képviselőket a XVI. kerület jegyzője. Az előterjesztése szerint a képviselő-testület javasolná a Belügyminisztériumnak, hogy kezdeményezze az önkormányzati törvény ennek megfelelő módosítását. A Kertváros képviselői szerdán úgy döntöttek, hogy a sajátos, az alkotmányosság határait feszegető ötletről majd januárban tárgyalna.

Az önkormányzati képviselők „a hatályos jogszabályokról, az önkormányzat működéséről, a képviselő-testület feladat- és hatásköreiről, sőt a képviselői jogokról, kötelezettségekről, felelősségről nem minden esetben rendelkeznek megfelelő ismeretekkel” – egyebek mellett ezzel indokolta Csomor Ervin, a XVI. kerület jegyzője, miért is kellene közigazgatási alapvizsga letételére kötelezni legalább a kétezer főnél népesebb települések helyi képviselőit.

Azt nem tudni persze, hogy ez a saját ötlete-e, vagy esetleg fideszes körökből kapott esetleg a polgármester valamilyen jelzést arra, hogy dobják be ezt a javaslatot, ami a helyi önkormányzatok elleni újabb barátságtalan lépésnek tűnik. Mert mégiscsak jobban fest, ha „alulról” követelik, hogy szorítsanak még egyet a rendszeren.

Kár, hogy a nyilván jogvégzett jegyző ezt nem tartaná aggályosnak, sőt a választott képviselőket összehasonlítja a polgármesteri hivatal munkatársaival, akiknek bezzeg kivétel nélkül rendelkezniük kell közigazgatási alapvizsgával. Ugyanakkor a választott képviselők fontos, akár milliárdos tételt jelentő költségvetési ügyekben dönthetnek - teszi még hozzá –, miközben azt vélelmezi, hogy nem rendelkeznek az ehhez szükséges ismeretekkel.

Képviselő amúgy tényleg bárki lehet – szerencsére ezt doktor Csomor sem vitatja –, és ehhez nincs szükség semmilyen speciális ismeretre. Ezeket az embereket pedig – tetszik vagy sem – egyelőre a polgárok választják, és nem a jelöltek iskolai végzettsége alapján döntenek, hanem arra voksolnak, akiben megbíznak, és akiről elhiszik, hogy képes hatékonyan fellépni a helyi lakosság érdekében.

Ehhez nem kell jogi, közgazdaság-tudományi, államigazgatási vagy bármilyen más különleges képzettség, hanem inkább jó adag elszántságra, a közösség iránti elkötelezettségre, a kiszolgáltatottakkal szembeni empátiára van szükség. A törvényesség biztosítása meg a polgármesteri hivatalnak – nota bene a jegyzőnek – a dolga. Mi több, az apparátus kötelessége is, hogy a segítse a szakmai kérdésekben való eligazodásban a képviselőket.

Doktor Csomor ezt a munkát akarja megspórolni azzal, hogy a közigazgatási alapismereteket tartalmazó 240 oldalnyi tananyagból vizsgáztatná le a képviselőket? És mi történik, ha valaki megbukik? Megfosztják a mandátumától? A jegyző ezért az alkotmányosság határait feszegeti a javaslatával, hiszen ez szembe menne a választói akarattal. Amennyiben meg nincs következmény, mi értelme lenne a vizsgának? És ha már a helyi képviselőket vizsgáztatná, az nem zavarja, hogy az Országgyűlésben is sokakat zavarba lehetne hozni például a közigazgatási eljárás szabályaira vonatkozó kérdéssel?

Én ezt az egész gondolatot elfogadhatatlannak tartom, s határozottan visszautasítom. A jegyzőnek inkább azon kellene szorgoskodnia, hogy a helyi képviselőket lássák el a megalapozott döntésekhez szükséges valamennyi információval, és támogassák őket az egyéni előterjesztéseik jogi és szakmai szempontból is megalapozott előkészítésében.

(Fotó: képviselő-testületi ülés a Kertvárosban)