Az ezres nagyságrendű fővárosi buszállomány átlagéletkora csaknem 14 év, s ez több tucatnyi típusból/altípusból áll. Így az üzemeltetés költségei az egekbe rúgnak. Az utóbbi néhány esztendőben is használt járművekkel igyekeztek „modernizálni” Budapest közösségi közlekedését, de ennek véget kell vetni, és javaslatot tettem arra, hogy inkább új buszokra költsünk. A felvetésemet elfogadták, így talán elérhetjük, hogy ne a BKV legyen Európa legnagyobb „roncsbusztemetője.
Érdekes fordulata az életnek: 34 év munkaviszony után tavaly szeptemberben búcsúztam a BKV-tól, ahol buszsofőrként kezdtem, majd szakszervezeti vezetőként távoztam, alig egy esztendő múlva meg a vállalat igazgatóságában ülök. Miközben a cégnél szinte mi sem változott: a társaság hosszú évtizedek óta súlyos finanszírozási problémákkal küzd.
Ebben a helyzetben mi lesz nekem a dolgom? – tettem fel a kérdést, amire gyorsan válaszoltam is: nem kell mást tennem, mint eddig, vagyis képviselni a BKV és a munkavállalók érdekeit. Itt van mindjárt az autóbusz-ágazat, elsősorban az elöregedett járműpark és a munkaerőhiány kérdése. Egykor szakszervezeti vezetőként sem volt más a dolgom, mint most a menedzsment tagjaként: keresni a kiutat.
Az ezres nagyságrendű buszállomány átlagéletkora csaknem 14 év, amely több tucatnyi típusból/altípusból áll. Így az üzemeltetés költségei az egekbe rúgnak, mert legyen bármilyen megbízható egy jármű, ha esetleg már az egymillió kilométeren is túl van, az jóval több gondoskodást igényel, mint amennyit egyáltalán ésszerű költeni egy buszmatuzsálem fenntartására. Ehhez képest az utóbbi néhány esztendőben is használt, Európa szerencsésebb városaiban már kiszuperálásra ítélt járművekkel igyekeztek „modernizálni” Budapest közösségi közlekedését.
Na, ennek a gyakorlatnak véget kell vetni, és javaslatot tettem a legutóbbi igazgatósági ülésen arra, hogy inkább új buszokra kellene költeni. A felvetésemet el is fogadták, így talán elérhetjük, hogy ne a BKV legyen Európa legnagyobb „roncsbusztemetője”, de sajnos nem biztos, hogy a kormány ehhez partner lesz.
Miközben gazdasági szempontok is a korszerűsítés mellett szólnak, mert a nagyjából ezres járműpark egyes típusai közül jó, ha háromból kettőt reggel forgalomba lehet állítani. Ugyanez az arány az újabb járműveknél 95 százalék fölött van. Vagyis elég lenne akár kevesebb, de üzembiztosabb busz is. Arról nem beszélve, hogy amennyiben a járműállomány összetétele homogénebb lenne – tehát nem kellene több tucatnyi különféle buszhoz alkatrészeket tárolni, s azok javítására felkészíteni a létszámhiányos állományt –, a karbantartás is egyszerűbbé és olcsóbbá válna.
A kormány egy 2019. júliusi határozatában több mint hárommilliárd forintot helyezett kilátásba járműbeszerzésre, ami persze csak csepp a tengerben, mert egy ötéves, félmillió kilométert futott városi buszért is elkérnek a piacon ötvenmilliót. Szóval a hárommilliárd nagyjából hatvan használt, illetve talán harminc új járműre lenne elég, miközben évente százas nagyságrendben kellene a BKV-nál buszokat cserélni csak azért, hogy a helyzet ne romoljon tovább.
A Kormány 1422/2019. (VII. 18.) Korm. határozata a fővárosi közösségi közlekedési autóbusz-járműpark 2019. évben induló cseréjéhez szükséges kormányzati intézkedésekről
- A Kormány – a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa javaslata alapján – egyetért a fővárosi közösségi közlekedés autóbusz-járműparkja cseréjének szükségességével, és támogatja annak megvalósítását;
- felhívja a pénzügyminisztert, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter bevonásával gondoskodjon az 1. pont szerinti cél megvalósítása érdekében a 2020. évben szükséges – a kifizetésekhez kapcsolódó kincstári díjakkal együtt – 3 261 630 000 forint biztosításáról a központi költségvetés Miniszterelnökség fejezet, Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa által jóváhagyott fejlesztések támogatása jogcím javára;
Felelős: pénzügyminiszter Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: 2020. január 31.
- felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy kössön támogatási szerződést Budapest Főváros Önkormányzatával, mint kedvezményezettel, azzal, hogy a 2. pont szerinti forrás terhére a fővárosi közösségi közlekedési autóbuszpark megújítása projekt tényleges megvalósítója a járműpark tulajdonosaként a Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság.
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: a 2. pont szerinti forrás biztosítását követően azonnal
Orbán Viktor s. k., miniszterelnök
Eltelt fél év és nem történt semmi. A kérdés, hogy mire gondolt a kormány, amikor ezt a határozatot meghozta? Az önkormányzati választáson is győzelemben reménykedtek Budapesten, vagy a lakosság érdekére gondoltak? Veszítettek, de kérdés az, hogy ennek következményeit áthárítják-e a fővárosra? A júliusi kormányhatározat a közlekedés fejlesztéséről szólt, vagy csak egy politikai lufi volt, hogy így állítsák maguk mellé a választókat? A pénz vélhetően megvan, mert azt csak nem gondolhatjuk, hogy a vereség hatására ezt kiveszik a büdzséből.
Persze nem csodálkoznék, ha más álláspotot képviselnének. De azt sem mondhatom, hogy a kormány inkább az atlétikai stadion építésére szánná ezt a pénzt, mert annak költségeihez képest a 3 milliárd elenyészőnek tűnik. A BKV-nak viszont fontos lenne ez az összeg, de még inkább az utasoknak és a munkavállalóknak.
Én amellett teszem le a voksomat, hogy a döntés változatlanul érvényes. A kormányt ugyanis egy kihirdetett határozat után a választási eredmények függvényében nem lehet még jobbra tekerni – és vissza sem lehet fordulni. De nem ajánlom azt sem, hogy az út baloldalára menjünk át, mert az is nagyon veszélyes! Nézzük csupán a fővárosiak, meg a BKV munkavállalónak érdekeit, miközben ne feledkezzünk meg alapvető gazdasági szempontokról sem!
