Javaslatot terjesztettem az ellenzéki frakció nevében a Kertváros önkormányzatának képviselő-testülete elé, hogy kérjük fel a polgármestert: nyújtson be indítványt a belügyminiszterhez olyan törvénymódosítás érdekében, amely szerint a szolidaritási hozzájárulás terhére emelhessük meg a helyi közszolgák bérét. A XVI. kerületnek idén ilyen hozzájárulásként 270 milliót kell a költségvetésnek befizetnie.

Jól állunk – mondhatjuk, hiszen a XVI. kerület azon kivételezett nem egészen kétszáz önkormányzat közé tartozik, ahol az adóerő-képesség meghaladja az országos átlagot, ezért – a kevésbé tehetős települések javára – szolidaritási hozzájárulás címén az idén 270 millió forintot von el az állam a Kertvárostól. Egyébként e jogcímen összességében 43 milliárd folyik be az állami büdzsébe, de hogy ezt a pénzt milyen módon osztják vissza a kevésbé tehetős települések között, már nehezen követhető.

De nem is ezzel akarok foglalkozni, inkább csak arra hívom fel a figyelmet, hogy a köztisztviselői illetményalap 2008 óta változatlanul 38 650 forint, és ebből kiindulva kell a helyhatóságok közszolgáinak a járandóságát is megállapítani. Igaz, az önkormányzati törvény szerint helyi rendeletben ettől el lehet térni, már ha futja a költségvetésből. Nálunk szerencsére futja, de az ötvenezer forintos illetményalap itt is több éve változatlan.

A javaslatunk szerint olyan törvénymódosításra lenne szükség, amely lehetővé teszi, hogy a szolidaritási hozzájárulás legalább egy részét a kerület – és persze az érintett többi helyhatóság – által alkalmazott köztisztviselők béremelésére használhassák fel. A Kertvárostól az idén 270 milliót vonnak el ilyen címen, és ha ebből valamennyit megtarthatnánk, nem okozna gondot, hogy az illetményalapot a javaslatunk szerint ötvenezerről hatvanezerre emeljük.

Ezzel kapcsolatban gondoljunk csak arra, hogy a minimálbér két év alatt több mint húsz százalékkal, az átlagbér pedig csak a múlt évben mintegy 12 százalékkal nőtt. A közszféra pedig egyre kevésbé versenyképes, hiszen a nettó fizetések átlaga a tavaly nyári adatok szerint a versenyszférában 250 ezer körül tart, szemben a közszolgák 216 ezer forintjával. Így pedig egyre nehezebb megtartani az önkormányzatoknál a jól képzett szakembereket.

Az ellenzéki frakció által támogatott javaslat erre a helyzetre jelentene megoldást, feltéve persze, hogy a képviselő-testület támogatja az előterjesztésünket, s a belügyminiszter azt tényleg hajlandó törvénymódosításként a parlament elé terjeszteni. De nincsenek illúzióim, hiszen helyi ellenzékiként nemigen remélhetjük, hogy a kormányoldali többség egyetért velünk.

Csakhogy ez nem pártpolitikai kérdés, hiszen mindannyiunk érdeke, hogy az önkormányzat jól képzett szakembereket alkalmazzon, ami a javadalmazástól is függ. Mi tehát nem magunknak akarunk több pénzt, hanem a köztisztviselőknek. Ezt a javaslatot persze leseperheti az asztalról a fideszes többség – és érdemi észrevételek híján formai okokra, betűhibákra hivatkozva a kerületi jegyző –, de ezzel nem a Közösen a Kertvárosért frakcióját, büntetik, hanem a polgármesteri hivatal alkalmazottait. Meg még sok más település közszolgáit, akiknek szintén az érdekét szolgálná az általunk javasolt törvénymódosítás.

És végezetül hadd jegyezzem meg: a kormány 32 milliárd forintból emeli a területi közigazgatásban dolgozók bérét idén. A nagyobb fizetést áprilistól, 2020. január 1-jéig visszamenőleg kapják majd meg fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a járási hivatalok ügyintézői és tisztviselői. Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a béremelés mellett ismét bevezetésre kerül a cafeteria rendszere is, a magyar emberek mindennapjait érintő hatósági feladatok zömét ellátó járási- és kormányhivatalokban dolgozók munkájának további megbecsülését szem előtt tartva.

De ki tartja szem előtt a magyar emberek mindennapjait ugyancsak érintő feladatok ellátását végző önkormányzati köztisztviselők megbecsülését? Ha mi, önkormányzati képviselők sem foglalkozunk ezzel, akkor kitől remélhetjük a megoldást? Ráadásul mi nem 32 milliárdról beszélünk, mert a frakciónk által javasolt törvénymódosítás országosan is legfeljebb néhány milliárdot jelentene. Mellesleg ha a kerület képviselő-testülete elfogadná, hogy ötvenezer helyett hatvanezer legyen a köztisztviselői illetményalap, az a javaslatunktól függetlenül is legfeljebb százmilliós nagyságrendű többletkiadást jelentene, ami az idén 21 milliárdból gazdálkodó önkormányzat számára nem jelenthetne megoldhatatlan terhet.

Az előterjesztésünket teljes terjedelmében itt olvashatják.

(Fotó: mfor.hu)