Szerencsére egy szó sem igaz, abból, hogy Európa elutasítja Dobrev Klárának az európai minimálbér bevezetésére vonatkozó ötletét – amit a napokban az egyik kormányhoz közeli lap állított. Mindjárt akadt is egy hazai szakszervezeti szövetségi elnök, aki még rá is licitált, mert azt állította, hogy a DK megtéveszti és politikai célokra akarja felhasználni a munkavállalókat.
Érdekvédőként, kerületi önkormányzati képviselőként és a DK tagjaként is fontosnak tartom tisztázni, hogy a Magyar Nemzet címen megjelenő úgynevezett újságnak Európa elutasítja Dobrevék ötletét címen megjelent írásának valóságtartalma legalábbis kétséges. A tények ugyanis mást mutatnak.
Kezdjük talán azzal, hogy az Európai Bizottság konzultációt indított az európai minimálbér ügyében. Ezt Strasbourgban, az Európai Parlamentben jelentették be néhány napja. Mellesleg az Európai Néppárt, a zöldek, a szociáldemokraták és a liberális frakció egy jelentős része is támogatja a minimálbérre vonatkozó egységes szabályozást. A konzultáció első szakaszában – a következő hat hétben – a vállalkozások és a szakszervezetek véleményét kérik ki.
Ne legyenek persze illúzióink, mert Magyarországon jó ideig bizonyosan nem lesz akkora a minimálbér szintje, mint mondjuk Luxemburgban, ahol a legkisebb adható jövedelem tavaly havi bruttó kétezer euró, s Franciaországot vagy Németországot sem fogjuk egyhamar utolérni, mert ott 1500 euró felett járt tavaly ez az összeg. De azért Szlovénia is alaposan megelőz minket a maga csaknem kilencszáz eurójával. Mi viszont hátulról a negyedikek vagyunk a sorban, elmaradva még az ötszáz eurótól is.
Az EU sem azt akarja, hogy egységes európai minimálbér legyen, hanem a cél csupán annyi, hogy az unióban valamennyi munkavállaló rendelkezzék olyan méltányos minimálbérrel, amely tisztességes megélhetést biztosít, dolgozzanak bárhol. Erősen kérdéses, hogy a hazai bérrendszer megteremti-e a tisztességes megélhetés feltételeit mindenkinek.
Nálunk ma a minimálbér bruttó 161 ezer – a romló forint miatt ez olyan 480 euró –, amiből lejön 54 ezer forint a közterhekre. A garantált szakmunkás bérminimum 210 ezer, vagyis 620 euró környékén tart, de a levonás itt már havi hetvenezer forint, így a nettó még ebben a kategóriában is csak 140 ezer. Magyarországon hozzávetőlegesen 250 ezer ember minimálbérért, míg 750 ezer a garantált bérminimumért dolgozik, ami az összes foglalkoztatott csaknem 25 százaléka.
Az a negyedmillió ember, aki 107 ezret visz haza havonta, tényleg meg tud ebből a pénzből tisztességesen élni? És mire elég a 140 ezer, amikor egy kisebb panellakás rezsije sem áll meg 50-60 ezer alatt? De legyünk nagyvonalúak: keressen a két szülő havi háromszázezret, ám abból hogyan tart el tisztességes színvonalon két gyereket? Sehogyan, mert legfeljebb a feltétlenül szükséges dolgokra futja, de még azt is meg kell gondolniuk, elmegy-e a család nyáron strandra, mert az már vélhetően nem fér bele a családi büdzsébe.
Ehhez képest a Munkástanácsok elnöke szerint „megtéveszti és ismételten politikai célokra próbálja felhasználni a magyar munkavállalókat Dobrev Klára, az Európai Parlament alelnöke, valamint pártja, a Demokratikus Koalíció, amikor azt állítják, támogatást élvez az egységes, európai uniós szintű szabályok szerint meghatározott minimálbér bevezetése”. Inkább örülnie kellene, hogy ez a kérdés egyáltalán napirendre került.
Egyébként a DK ebben az ügyben nem tett mást, mint internetes konzultációt kezdeményezett, hogy megismerje a hazai munkavállalók véleményét. Ugyanakkor párbeszédre törekszenek szakszervezetekkel, munkaadókkal, és kutatóintézetekkel fogják megvitatni, hogy miként történjen az európai minimálbér bevezetése. Mi ebben a megtévesztés? Mire alapozza a Munkástanácsok elnöke ezt az állítást? Az meg végképp félrevezető, hogy Dobrev Klára és a „Gyurcsány-párt” magára maradt Európában ezzel az üggyel.
Kétségkívül vannak viták, mert pillanatnyilag 21 uniós tagállamban van országosan meghatározott minimálbér, és például Svédország nem szeretné, ha az EU beleszólna a szociális partnerek közötti ágazati megállapodásokba. Csakhogy arrafelé működik a társadalmi párbeszéd, míg nálunk az Orbán-kabinet még 2011-ben felszámolta az Országos Érdekegyeztető Tanácsot – amely korábban csak a kormány, a munkaadói és munkavállalói oldal egyhangú döntésével határoztatott a minimálbérre vonatkozó javaslatról –, s a szakszervezetek jogosítványait is alaposan megnyirbálták.
Végezetül: a Munkástanácsokkal szemben az Európai Szakszervezeti Szövetség főtitkára, Luca Visentini szerint történelmi lehetőség, hogy az Európai Unió először ismeri el a bérek területén lévő drámai helyzetet, és próbál európai szintű jogi megoldást találni. A szakszervezetek egy évtizede küzdenek a válság hatásaival és a megszorításokkal, ezért nagyon fontos lenne – fogalmazott –, hogy az unió valóban segítse a bérek emelését.
Sajnáljuk, ha van olyan szakszervezeti konföderáció Magyarországon, amelynek ez nem tetszik. Akkor számolják fel magukat, mert nem a dolgozók érdekeit képviselik!
