Négy hónapot kell várniuk a kardiológián a XVI. Kerület Kertvárosi Egészségügyi Szolgálatánál a betegeknek, de a neurológiai osztályon is meghaladja a száz napot az előjegyzési idő. Ezzel valamit kezdeni kellene, és a kerületi ellenzéki frakció szakértők bevonásával keresni fogja a megoldást. De szerencsére addig sem kell senkinek meghalnia, mert a sürgősségi betegellátó osztályokon nincs várólista.
„Tájékozódni kívánok arról, hogy a XVI. Kerület Kertvárosi Egészségügyi Szolgálata keretében végzett egyes szolgáltatások milyen színvonalon történnek, illetve milyen problémákkal kell szembesülniük az egészségügyi dolgozóknak és a betegeknek”, és „hány beteget érint az, hogy a szolgáltatáshoz egy héten belül nem tudnak hozzáférni a hosszú várólisták miatt?” – tettem fel a kérdést a szolgálat vezetőjének. Helyi önkormányzati képviselőként köszönettel tartozom az igazgatónak, hogy igen gyorsan részletes választ kaptam tőle.
„Évek óta napirenden van a járóbeteg-szakellátás fejlesztése, de a mai napig hathatós intézkedés nem történt. A szakrendelők teljesítmény korlátok közé van szorítva, a finanszírozás nem követi az inflációt és a kiadások növekedését” – írta levelében az igazgató asszony. Szerinte nehéz jól képzett szakdolgozót találni, a magánszolgáltatók egyre inkább elszívják az állami rendszerből a szakorvosokat.
„Orvosaink több helyen dolgoznak, kizsákmányolják saját magukat. Míg egy állami rendelésen 20-40 beteget kell ellátniuk egy rendelés alatt, addig egy magánrendelésen 30 perc jut egy betegre (átlag nyolcszoros finanszírozással)” – hívta fel a figyelmemet az orvos, hozzátéve – „mivel a kereslet jóval nagyobb, mint a kínálat ezért hosszúak az előjegyzési idők”. A szolgáltatások nagy részének esetében ezért több mint egy hét ez az idő.
A legijesztőbb adat: a kardiológián 120, a neurológián 107 nap a várakozási idő, de az urológián is ötven napot kell várni, s 41 nap telik el, mire valaki igénybe veheti az ultrahangos vizsgálatot. Jó hír viszont, hogy a kézsebészeten két nap alatt ellátáshoz jut a beteg, az onkológiai osztályon pedig szinte azonnal fogadják a jelentkezőket. Így az átlagos várakozási idő 26 nap.
„Sajnos az állampolgárok nagy része nincs tisztában az egészségügyi ellátás igénybevételének szabályaival. A szakellátás nem az elsőként választandó ellátási forma. Amennyiben panasza van a betegnek, akkor első lépésben a háziorvosát kell felkeresni” – hangsúlyozza a szolgálat igazgatója. Aki pedig ott súlyos tünetekkel jelentkezik, annak biztosan nem kell hónapokat várnia a kerületi szakrendelőben a vizsgálatra, mert őt ebben az esetben az illetékes kórház sürgősségi betegellátó osztályához kell irányítani.
Megnyugtató tehát, hogy például egy infarktusgyanús esetben nem kell várni 120 napot a kerületi egészségügyi szolgálatnál a vizsgálatra – már ha a háziorvos helyesen dönt. Mindazonáltal aggályosnak tartjuk, hogy – amint arról az igazgató asszony tájékoztatott – a szakrendelő átlagosan 115 százalékos kihasználtsággal működik, és a száz százalék feletti teljesítmény tényleges költségének csupán a töredékét fizeti ki a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK).
Nem kevésbé érdekes, hogy a „szakrendelőnk évente átlag 286 000 beteget lát el, ez naponta 1000 beteget jelent. Az egy betegre jutó NEAK-finanszírozás átlagosan 2800 Ft ( ha a külön soron kapott béremelést is hozzáadom, akkor 3148 Ft/beteg). Ebbe minden drága beavatkozás is benne van. Ugyanezért a magánellátásban 20 000 és 100 000 Ft között kell fizetni” – válaszolta kérdésemre az igazgató. Így tényleg elég nehéz versenyezniük a közpénzekből fizetett egészségügyi szolgáltatóknak a privátrendelőkkel.
(Fotó: ittlakunk.hu)
