A kibicnek semmi nem drága, és emberek halálával fenyeget a BKV-nál kialakult kétségtelenül zavaros helyzet miatt Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter, miközben a kormánya kivérezteti a fővárost, ráadásul egyre kevesebb részt vállal a közösségi közlekedés finanszírozásában. Nézzen már utána a miniszter, másutt hogyan működtetik az ilyen rendszereket! A kibic meg ne szóljon bele, ha már a kormánya nem hajlandó segíteni.
Ami a BKK-nál tapasztalható „káoszt” illeti, Gulyás Gergely szerint emberéleteket veszélyeztet, ha a főváros és a BKV képtelen intézkedéseket tenni a zsúfoltság csökkenése érdekében, ezért arra kéri a főváros vezetését, hogy mielőbb oldja meg ezt a problémát a megfelelő menetrend kialakításával – ezt válaszolta a miniszter a szombati kormányinfón egy újságírói kérdésre. Pedig jobb lenne, ha hallgatna, mert a kormánya az önkormányzatok saját bevételeit egyre nagyobb arányban központosítja, a főváros közösségi közlekedésének finanszírozásában pedig folyamatosan mind kisebb szerepet hajlandó vállalni.
Gulyás Gergely jobban tenné, ha a lakosság felesleges riogatása helyett arról beszélne, hogy a közösségi közlekedés tudatos alulfinanszírozásával maga a kormány teremt olyan helyzetet, amely szinte lehetetlenné teszi, hogy a főváros minden szinten kielégítő közszolgáltatásokat biztosítson. Hosszú évek óta nem képes – nem akar – ugyanis az állam a tömegközlekedés pénzügyi támogatásában hatékonyan részt venni.
Megszüntették a normatív támogatást, és az árkiegészítés mértéke sem biztosítja az utazási kedvezmények miatt kieső bevételek megfelelő kompenzációját. Miközben sehol a világon nem hagyják magára a közösségi közlekedést: a cégek üzemeltetéséhez jelentős mértékben járul hozzá a központi költségvetés. Most ráadásul a BKV a csökkenő utasforgalom miatt még kevesebb pénzhez jut.
Amikor Gulyás miniszter felelőtlen módon nyilatkozik, pont azt felejti el, hogy ebben a helyzetben inkább segítséget kellene nyújtani a BKV-nak, s nem emberhalállal riogatni. Mellesleg a kancelláriaminiszter szombaton is hangsúlyosan arra kér mindenkit, hogy a válsággal kapcsolatban tartózkodjék az álhírek terjesztésétől. Lehet, hogy most éppen a fideszes politikus kelti a felesleges pánikot?
Ha már fontosnak tartotta ebben az ügyben megnyilatkozni, miért nem beszélt arról, hogy a kormány a veszélyhelyzetben miként veszi ki a részét a BKV finanszírozásából? A szolgáltatást természetesen fenn kell tartani, de az nem járja, hogy a miniszter kizárólag a kivéreztetett fővárost hibáztatja a zsúfoltság miatt.
Lehetséges, hogy a menetrend kialakítása nem megfelelő, hiszen egy efféle rendkívüli helyzetre – ami új kihívást jelent – senki nem volt felkészülve. Így nem zárható ki, hogy ebben az esetben melléfoghattak a menetrend kialakításán dolgozó szakemberek is.
A kormány viszont menekül a felelősségtől, de tükörbe nézhetnének és megvizsgálhatnák, hogy mit tettek maguk azért, hogy az európai gyakorlatnak megfelelő finanszírozási modellt alakítsanak ki, amely szerint egyharmad-egyharmad aránylag oszlanak meg a költségek az önkormányzat és a kormány, valamit az utazók között. Mellesleg nem ismeretlen az a megoldás sem, hogy az agglomeráció települései beszállnak a finanszírozásba, hiszen az ő lakosaik is tömegesen veszik igénybe a közösségi közlekedést.
Az igazi bűnös – vagy legalábbis „bűnrészes” – tehát maga a hatalom. Nem az én dolgom visszautasítani Gulyás kijelentését, ám a nyilatkozata több, mint felháborító. Amikor arról beszélnek, hogy az összefogás mennyire fontos, bort iszik és vizet prédikál. Üzen Budapestnek, és kizárólag a városvezetést teszi felelőssé mindenért. Sürgősen nézzenek már körül a saját házuk táján is, mert ennek hiányában a miniszter csak a rémhírterjesztéssel határos üres frázisokat pufogtat.
Van káosz vagy nincs káosz?
Különben teljes az információs káosz a BKV-nál, a járművezetők naponta több, egymásnak ellentmondó „házi” tájékoztató között próbálnak eligazodni. Azt sem tudják, végül milyen menetrend szerint és mennyiért dolgoznak – panaszolja a cégnél működő Egységes Közlekedési Szakszervezet is. Ők hiába jelezték a problémákat, a BKK a veszélyhelyzet bevezetésekor visszadobta a munkavállalói javaslatok egy részét mindössze azért, mert a cégvezetésnek úgy „tetszett”.
Nem voltak hajlandóak például felfüggeszteni az elsőajtós felszállási rendet és a sofőrök jegyárusítási kötelezettségét sem. Utóbbit azzal utasították el, hogy a jegypénztárosok sem kértek felmentést az árusítás alól. Naszályi emlékeztet: ezeket az intézkedéseket végül csak a főpolgármester utasítására volt hajlandó bevezetni a BKK.
Érdekes az is, hogy hogy Vitézy Dávid, a BKK egykori vezérigazgatója, aki az önkormányzati választások után a kormány által létrehozott Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) vezérigazgatója lett, csak utólag kifogásolta és kritizálta a megváltoztatott menetrendet. Az egyik közösségi oldalra azt írta, tudni lehetett, hogy az átállás kudarc lesz, nagy zsúfoltságot fog eredményezni. Ha tényleg előre tudta, miért nem szólt? Akár Gulyás Gergelynek is, hogy valamennyi pénz legalább a veszélyhelyzet idején bele kellene tenni a rendszerbe
(Fotó: Vitézy Dávid Facebook-oldala)
