Meglehetősen abszurdnak tűnik, hogy Kertváros polgármestere a koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzetre hivatkozással saját hatáskörben dönt egy sportegyesület támogatásáról, illetve műfüves focipálya létesítéséről. De mi köze ezeknek az ügyeknek a járványhoz? Nem lenne szerencsésebb, ha ezekről akkor döntene a képviselő-testület, amikor az élet visszatér a rendes kerékvágásába?

A katasztrófavédelmi törvény szerint „veszélyhelyzetben, a katasztrófa elhárításához szükséges mértékben és területen a kormány rendeleti úton (...) rendkívüli intézkedéseket vezetheti be, illetve a (...) rendkívüli intézkedések bevezetésével ezek végrehajtására adhat felhatalmazást”. Figyelem: „a katasztrófa elhárításához szükséges mértékben és területen”.

Na, itt valami nem stimmel, mert „veszélyhelyzetben a települési önkormányzat képviselő-testületének, a fővárosi, megyei közgyűlésnek feladat- és hatáskörét a polgármester, illetve a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke gyakorolja”. Vagyis a jogszabály a polgármester rendkívüli hatásköreit nem köti a katasztrófa elhárításához szükséges mértékhez. Ebből jön ki az, hogy a jogszabály lehetőséget ad olyan értelmezésre, amely szerint a települési költségvetést, illetve annak módosítását is a polgármester maga fogadhatja el, és a törvény ezzel kapcsolatban egyetlen szóval sem utal a katasztrófa elhárításához szükséges mértékre és területre.

Ez nyilvánvalóan jogalkotói mulasztás, mert a településvezetőnek gyakorlatilag teljhatalmat adtak a helyi ügyekben, miközben elvileg még a Fideszt is köti, hogy a rendeleti úton történő kormányzás rendkívüli jogrendben is csak a szükséges mértékben vezethető be.

A katasztrófavédelmi törvényből ez a korlátozás a polgármesterek esetében teljesen hiányzik, mert erről a jogalkotó egyszerűen megfeledkezett. Vagyis őket nem korlátozza, hogy a képviselő-testület hatásköreit kizárólag a katasztrófa elhárításához szükséges mértékben, illetve területeken gyakorolhatják. Ettől kezdve megette a fene az egészet.

Érdekes mindazonáltal, hogy Sára Botond fideszes budapesti kormánymegbízott önmérsékletre kérte a polgármestereket, és felhívta a figyelmüket arra: „túllépi a társadalmi rendeltetésnek megfelelő joggyakorlás kereteit az, ha a polgármester (főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke) az önkormányzat éves költségvetését (…) saját hatáskörben úgy fogadja el, hogy az túllépi az önkormányzat veszélyhelyzetre való indokolt reagálóképességének feltételét biztosító mértéket, vagy olyan mértékben módosítaná, amely nem szükséges a veszélyhelyzet kezeléséhez”.

De ez nem jogforrás, hanem csupán Budapest Főváros Kormányhivatala fideszes vezetőjének magánvéleménye. Ami kétségkívül ennél több, mert Sára Botond korábbi józsefvárosi polgármester a kormánypárt embereként csak tudja, mit beszél.

És valószínűleg neki van igaza, mert ha a katasztrófavédelmi törvény egyszerű nyelvtani értelmezésén túllépünk, nyilvánvaló, hogy a polgármestereket sem akarták nagyobb hatáskörrel felruházni rendkívüli helyzetben, mint magát a kormányt. Hogy a jogszabályból ez utóbbi következik, az kodifikációs hibának tűnik.

Ez a szabályozás alkotmányos alapjogok – így például az önkormányzatisághoz való jog – sérelméhez vezethet. Egészen odáig, hogy veszélyhelyzetben a polgármester – a rendkívüli jogrend megkívánta lépésektől függetlenül – azt csinál a helyi költségvetéssel, amit csak akar.

Annak pedig nyilvánvalóan semmi köze a járványveszélyhez, hogy a XVI. kerület mennyit költ a Budapesti Vasutas Sport Club–Zugló Közhasznú Egyesület sportfejlesztéseinek támogatására. Ha ebben az ügyben a polgármester a veszélyhelyzetre hivatkozással egyszemélyben sietve maga dönt – bár „csupán” 14 milliós kiadásról van szó –, az Sára Botond állásfoglalása szerint is sértheti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét.

Ráadásul itt évek óta húzódó kérdésről van szó – az eredeti határidő 2018 áprilisa volt –, de eddig miért nem volt érdekes mindebben határozni? Kovács Péternek biztos többsége van a testületben azóta is, és hirtelen miért ez lett – a koronavírus-járvány kellős közepén – az egyik legfontosabb dolga?

Másfelől szintén a katasztrófavédelmi törvényre hivatkozással döntene a polgármester egy 2017 óta lezáratlan másik ügyről. A szerint saját pénzéből öt és fél millióért létesítene egy cég műfüves pályát a kerület egyik iskolájában, amelynek fenntartását viszont a kerületnek 15 évig kellene ismeretlen összegért vállalnia. Ez első pillantásra akár jó üzletnek tűnik, de az előterjesztésből a várható költségek nem derülnek ki. Csakhogy ennek is mi köze a járványveszélyhez? Főleg, hogy az első dokumentum ebben a kérdésben három éve született.

Kovács Péternek vajon miért ilyen sürgős a veszélyhelyzetre hivatkozva sportegyesület támogatásáról, illetve focipálya építéséről saját hatáskörben döntenie. Tényleg ez a legnagyobb bajunk ma a kerületben?

(Illusztráció: magyarfutball.hu – műfüves pálya a XVI. kerületi Bátony utcában)