A 2020-as költségvetésben 2,8 százalékos inflációval számoltak, ezért januártól ennyivel magasabb ellátást kapnak az idősebb emberek. Azt tűzték ki célul, hogy a nyugdíjak megőrizzék az értéküket, kövessék az inflációt. A kormánynak ugyanis 2010 óta kiemelten fontos, hogy minden módon kifejezze megbecsülését az idősek iránt, nem csupán szimbolikusan, hanem anyagi eszközökkel is. De ebből a logikából az következik, hogy az idősek életszínvonala fikarcnyival sem javul.

A WHO (Egészségügyi Világszervezet) szerint 2000 és 2050 között a világ hatvan év feletti népességének aránya 11-ről 22 százalékra, lélekszámuk 605 millióról 2 milliárdra nő. Az emelkedés az alacsony és közepes jövedelmű államokban lesz a legdrámaibb, 2050-re az idősek 80 százaléka ezekben az országokban fog élni – írta Dávid Ferenc, a Demokratikus Koalíció gazdasági szakértője a hirklikk.hu internetes portálon.

Idézte ugyanakkor Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára januári nyilatkozatát is, amely szerint a 2020-as költségvetésben 2,8 százalékos inflációval számoltak, ezért januártól ennyivel magasabb ellátást kapnak az idősebb emberek. Azt tűzték ki célul – fogalmazott a politikus –, hogy a nyugdíjak megőrizzék az értéküket, kövessék az inflációt. A kormánynak ugyanis 2010 óta kiemelten fontos, hogy minden módon kifejezze megbecsülését az idősek iránt, nem csupán szimbolikusan, hanem anyagi eszközökkel is.

Azt már csak én teszem hozzá, hogy ez szánalmas érvelés. Hiszen gondoljunk bele, hogy a kormány tavaly februárban közölt saját adatai szerint több mint hetven százalékkal nőttek a nettó bérek 2010 óta. Ehhez képest a nyugdíjak ugyanezen időszakban mindössze 33 százalékkal emelkedtek, amit szintén Rétvári Bence jelentett be. Ehhez nem is kell semmilyen kommentárt fűzni, legfeljebb csak annyit: a kormány állítólag minden módon kifejezi a szépkorúak iránti megbecsülését. A nyugdíjasok köszönik, de azért nem fognak térdre borulni az Orbán-rezsim előtt.

Hiszen csupán az a cél, hogy történjék bármi a gazdaságban, az idős emberek legfeljebb annyira számíthatnak, hogy az esetleg tíz-húsz éve megállapított nyugdíjuk megőrizze a reálértékét. Ez valóban kitűnő perspektíva, mert amikor a munkavállalók jövedelme hetven százalékkal lett magasabb, a nyugellátások ennek nem egészen a felével emelkedtek. Ennyit az idősek megbecsüléséről!

Szégyellje magát a nem létező KDNP tagjaként politizáló Rétvári Bence, és persze a kenyéradó gazdája, Orbán Viktor is. Végtelenül álszent politikai lózung ugyanis, hogy azt hangoztatják: a nyugdíjak megőrzik az értéküket. Egyrészt nem őrzik meg, mert az infláció a szépkorúakat jobban sújtja – ők már nem vásárolnak okostévét és okostelefont, meg mindenféle háztartási gépeket, amelyek piacán az áremelkedés a most már négy százalékosra becsült infláció alatt maradt –, másrészt pedig emiatt fikarcnyival sem fognak jobban élni, mint évekkel korábban, mert nekik is a piacon kell megvenniük a zöldségféléket, amelyek ára egy év alatt olyan húsz százalékkal nőtt. Akkor a nyugdíjak miként fogják megőrizni a reálértéküket?

Dávid Ferencnek vannak a helyzet orvoslására mindenféle javaslatai a jelenlegi torz és igazságtalan nyugdíjrendszer problémáinak orvoslására. Felveti például azt, hogy a tárgyévi nyugdíjkorrekció kifizetésére ne novemberben kerüljön sor, azaz a tervezettnél magasabb infláción sokat vesztő nyugdíjasok ne hitelezzék tíz hónapig a magyar államot. Próbáljanak emellett áttérni egy másfajta korrekciós szisztémára, úgy, hogy ne a munkától visszavonult emberek legyenek a vesztesek. Ez a felvetés szerint krízishelyzetben pláne indokolt, és semmi nem gátolja, hogy – törvényi felhatalmazás alapján – minden év július 1-jén készítsék el az inflációs egyenleget.

A tizenharmadik havi nyugdíj, illetve annak most csak részleges visszavezetése jövőre egy hetet jelent, és ezt az átlagnyugdíjhoz kellene kötni – veti fel a DK szakértője –, ami most Magyarországon nagyjából 140 ezer forint havonta. Ehhez kellene kapcsolni az időarányos kiegészítést jövőre egységesen valamennyi 2,7 millió időskorú esetében.

De a valóság más lesz. Gondoljunk csak bele: a 800 ezres nyugdíjas jövő februárban 200 ezret kap, míg a 120 ezres 30 ezer forintot! Nem kellene végre szakítani ezzel az igazságtalan gyakorlattal? Tényleg annak kell adni plusz pénzt, aki a hazai viszonyok között máris luxusellátásban részesül?

Mellesleg 28.500 Ft/hó alatt 17.777 fő kap ennyi ellátást. A 28.500 és 49.999 Ft/hó közötti sávban 28.981-en szerepelnek. Az 50.000 és 99.999 Ft/hó között összeget 532.803 fő kapja, míg a 100.000 és 149.999 Ft/hó közötti sávban 809.879-en vannak. A viszonylag magasabb nyugellátást jelentő 150.000 és 199.999 Ft között 373.958 fő található. jelenleg. Tehát a szépkorúak 87 százalékának, azaz 1.754.805 főnek a nyugdíja az 50 ezer és 200 ezer Ft közötti tartományba esik.

Ez tényleg a szépkorúak iránti megbecsülés jele? Gratulálok Orbánnak, ha ezt így rendben valónak találja.

Fotó: nlc.hu)